Bár van, aki szerint bezzeg sosem írok ide, most akkor mégse.

:-)

A kép igazi ereje a kékekben van. Az alaphangot persze az ég kékje adja meg: ennek derüjét a korabarokktól a kései (sztálini) barokkig több irányzat is kihasználta. Erre a kékre mintegy reflektál a főalak ruházatának kétféle kékje, ill. szemüvege, de jól kiegészíti a tábla kékje, sőt, a háttérben található (eredetileg feltehetően fehér) autó és az aszfalt kékes árnyalata is. A kéket kétfelől jól ellenpontozza a fák zöldje (ezeknek nagy szerepük van a napfény érzékeltetésében is), ill. a kuka narancssárgája. Ezek azonban szintén derűs árnyalatok, így a kékek derűjét csak fokozzák.

A kompozíció erénye, hogy az út inkább a tereptárgyakból sejthető, mint valóban kirajzolódó vonalát a a napszemüvegen tükröződő vonalakkal (sínek?) erősíti.

A napszemüveg sugallta keménységet, elszántságot, vagányságot szinte megkérdőjelezik a főalak lágy arcvonásai, melyet az arcizmok laza tartása, az elnyíló száj csak fokoznak. A szemüveg hidegsége és az arc lágysága közötti kontraszt játékossá teszi a képet, mintegy kikacsintás a vagánykodás mögül.

Egyébként persze gratulálok, és nem csak a képhez! :-)

:-D

:))))))))))))))))))

Ha már lett kék cimke, akkor itt is kéne pótolni! :-)

(Apropó, a helyesírási szabályzat szerint a cimkét í-vel kell írni. De azért se.)

Nagyon hasonlít Rád! :)